Hier ist der obere Anschlag eines Wassertonnenaufzuges nachgebaut, wie er ursprünglich von Johann Dulnig geplant war. Der ankommende Kasten fuhr am Ende über eine Wippe, wodurch der Inhalt in den bereitstehenden Hunt entleert werden konnte.

Es konnte aber durch eine Seilausdehnung passieren, dass der untere Wagen schon am Ende angekommen war aber der obere Wagen noch nicht entleert werden konnte. Zu diesem Zweck befand sich im Maschinenhaus eine Vorrichtung, welche am Antriebsrad angehängt wurde, und dann musste mit einer Kurbel per Hand das letzte Stück nach oben gedreht werden.

Die genaue Funktionsweise des Wassertonnenaufzuges wird im Gebäude mittels Video erklärt.

This is a reconstruction of the upper station of a water-barrel hoist as originally planned by Johann Dulnig. The arriving container tipped over a seesaw, emptying its contents into a waiting cart.

If rope stretching caused the lower cart to reach the end before the upper one could unload, a hand-cranked device attached to the drive wheel allowed the final adjustment. The exact function is explained by video inside the building.

Itt a vizeskádas felvonó felső állomását rekonstruálták, ahogyan azt eredetileg Johann Dulnig tervezte. A beérkező láda a végén egy billenőszerkezeten haladt át, amelynek segítségével a tartalmát a készen álló csillébe lehetett üríteni.

Előfordulhatott azonban, hogy a kötél megnyúlása miatt az alsó kocsi már megérkezett a végállásba, míg a felső kocsi még nem tudott kiürülni. Erre a célra a gépházban egy olyan szerkezetet helyeztek el, amelyet a hajtókerékhez kapcsoltak, és egy kézikar segítségével kézzel kellett az utolsó szakaszt felfelé forgatni.
A vizeskádas felvonó pontos működését az épületben videó mutatja be.